Napjaim Angliában

 Pénteken újra voltam a kórházban, most csontsűrűség vizsgálatom volt. Utánna mentem Allisonhoz, az osztályra, ahol beadta a havi inekció adagot. Így már nem kell naponta 3szor szúrkálnom magam. Legközelebb 4 hét múlva kapom, de azt már itt a rendelőben. Allison mindent elintéz velük, ha kell még az első alkalommal ki is jön és betanítja öket. Ez azért mas milyen inekció, mint a többi. Egy zselés anyag és lassan kell benyomni. Lassan szívódik fel, 4 hét, és egy kis csomó van ott, ahova beadta, ami lassan felszívodik, ahogy az anyag. 

Tegnap elementem egy kicsit vásárolni Cambridgebe és Elybe. Utánna vettem fish&chipset és Elyben a folyóparton ettem meg. Nagyon jo kis napsütétes idő volt. Jobb mint otthon, mint hallottam már egy hete esik az eső :)

 Most nézem elég rég nem irtam. De a napjaim, óráim az inekciózás körül forogtak, egy csomó mindent el is felejtettem intézni. PL. elfeljetettem Katának, kedves baratnőmnek születésnapjára lapot küldeni, ami hétfán lesz, igaz tegnap felhívtam és minden jót kívántam neki. 

Kata, Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok

 Csilla is elkezdett blogot írni, úgy pár hónapja. Kittem az olddaldobozba az elérhetőségét, akit érdekel. Részt vesz egy főzős-sütős recept kihíváson, amit egy blog szervez. Minden hónapban meg van, hogy mit kell főzni és a blogodon bemutatod képekkel. A legutolsó recept az angol hagyományos pudding recept volt, ami érdekes is. Szóval mindenkinek melegen ajánlom :)

 Ma csak délelött dolgoztam, du mentem a szemészetre. Megnézték a szememet, hogy a mütét rontott e rajta, vagy javitott, mert mivel az agyalapi mirigy fölött vannak a latóidegek, ezért veszélyes a műtét. Annak örültek, hogy a duplalátásom még a műtét előtt eltünt. Szóval minden rendben van a látásommal.

Az inekciózás megyeget. Lassan kitapasztalom hova jobb adni. A combomra nem olyan fájdalmas, és kevésbe dagad fel uténna. A hasam jobban feldagad és érzékeny utánna egy jó darabig az a terület.

Ma amikor mentem reggel dolgozni, mindeki kérdezte, hogy vagyok, mert szinte mindenki tudja. Timnek, a managernek elmondtam, mire számítson, ebben a hónapban többször mennem kell a kórházba és pár hónap múlva megint műtét. Megbeszáltük munka szempontjából mikor lenne jó eltünnöm :) hátha lehet a dokikkal tárgyalni. Amúgy Tim rendes volt, azt mondta ha mennem kell a kórházba csak szóljak nincs semmi akadálya.

Helen, akinek a huga Írországban 5 évvel ezelőtt átesett ezen az egészen, tegnap észrevette hogy nem voltam, rögtön berohant Timhez, kérdezte hol vagyok és  picit megszidta, hogy nem figyelnek rám néha túl sokat csinálok. Szinte éreztem, hogy így fog reagálni:) De most már jobban érzem magam, mint múlt hete, nem vagyok olyan fáradt.

 Ma egész nap a kórházban voltam, de nem kellett volna. Az orvosok nem egy szervező bajnokok, de mindegy. Megtanítottak inekciót adni. Először egy gumipárnába mutatta meg Allison, utánna én csinaltam. Minden muzdulatomat figyelte, úgy éreztem, mintha vizsgáznék. Utánna meg is jegyezte, nem először van fecskendő a kezemben. Hát igen, a műszereknél használtam Hamilton fecskendőt, az nem egészen olyan mint a kórházi, de még is csak az.

Amikor meg jött az anyag:) akkor meg már én szúrtam be magamnak. Allison mondta is tökéletes volt. A beszúrás nem fájt, én inkább attól féltem, de amikor az anyag bement, az csíp meg viszked, utánna egy picit piros is marad a bőr. A hasamba és a comomba kell szúrnom, váltogatni. Naponta 3szor 2 hátig, utánna egésznapost hormonteszt megint és megkapom a havi adagomat a kórhazban, utanna meg csak havonta kapom itt a rendelőben.

Most csak 1 hétre valót kaptam, mert csak ennyi jött be a kórházba, a patikába, a következő hetit meg kiírták és már Csillának oda is adtam, és majd a héten hozza, ha megjön, mert meg kell rendelni, ilyet csak úgy nem tartanak a patikák, még a kórházban se, mert ritka esetkben kell.  De kaptam 2 hétre való fecskendőt és 2 féle tűt is, mert különbözővel szívod fel és szúrod be magadnak. És kaptam még a használt tűknek kis sárga kukát, ebbe kell majd beleraknaom és ha megyek vissza 2 hát mulva vinnem kell vissza és ők kidobjak. Igaz ide is be tudnam adni a rendelőbe. Az első héten 5o mikrog-t a masodikon 1ooat adok be. Ez igy jó is, mert fokozatoson megy fel és utánna a havit kapom, ami még töményebb, igaz az izomba megy és hosszabb reakcióidejű.

Ugyanolyan a muvelet, mint az inzulin adagolas. Mivel én nem vagyok cukor beteg, így nekem ez teljesen új. De ez van, ezt kell csinálni.

 Amikor 2 hete mentem Ollához vacsira, akkor ezt az alma pitét csináltam. Én nagyon szeretem és könnyű, gyors is elkészíteni.

Az almát fel kell szellni és egy edénybe le kell rakni, én megszórtam fahéjjal, de ánizst és vailia rudat is lehet rá tenni. Cukorból és vajból a gázon karamell szerűséget kell csinálni én tettem bele mázet és egy kis Martini Rossot, az ize miatt. Szeretem ez édes fanyarkás ízét. Akkor jó, amikor aranybarna hab jön fel és látszik rajta, hogy sűrű. Ezt rá kell az almára önteni.

Utánna vajas-leveles tésztát kell kinyújtani, én általaban veszem, nem bajlódom vele és be kell fedni vele a formát és kívülre rá kell símítani. Én nem szoktam körbevágni, mint a profik, mert szeretem a készet utánna megenni. Be kell tenni a sütőbe és magas, 2oo fokra szoktam 15-2o percre, ugyis látszik mikor kész. 

Amikor kész egy tányért vagy tálcát kell a tetejére tenni és gyors mozdulattal megdordítani. 

Íme, így néz ki. Az alma teljesem meg van puholva, mert aul volt és a gőzben megfölt. A szélét le lehet vágni és lehet is enni, tejszínnel de magaában is nagyon finom. 

Mondanom se kell nagyon nagy sikere volt. Ez volt az elso süti, amit itt az új lakasban csináltam, nem a második, mert az első répa torta volt. Még márciusban csináltam, amikor még nem volt netem és csak fél napokat dolgoztam és unatkoztam. Amikor csináltam vmit, mindig vittem át Csilláéknak és mindig ílett nekik, amit vittem.

A vacsora is jól sikerült, Olla kitett magáért. Volt kétféle husi, marha és csirke mell, a marha pörkölt félének volt megcsinálva, csak azzal a különbséggel, hogy paprika nem volt benne, így a szósz barna volt és sűrűbb egy picit és a darabok inkább szeletek voltak. Tepsiben sült krumpli volt csinálva, amit végül vörösboros lében ettünk, mert amikor tette az asztalra, a párja épp bort öntött a poharakba és valahogy beleborult egy pohár a krumpliba. De nem is vártunk mást, mert mindketten elég suták :) Volt párolt-sült gomba, savanyú káposzta saláta, amit én nagyon szeretek. Többféle képpen el lehet készíteni, most almával és újhagymával volt. Tiszta vitamin bomba. Ezt tőlük, lengyelektől tanultam készíteni. És desszertenk csöröge fánkot csinált.

Amúgy a lengyel és a magyar konyha nagyon hasonlít egymásra, gondolom a történelem miatt. Nekik is van beiglik, mákos tészta, pörkölt féle, amit bográcsnak hívnak :)

Ma nálunk  Bank Holiday, vagyis munkaszüneti nap van. Az idő elég érdekes, 2 percenként süt a nap és esik az eső. Az egész hétvége ilyen volt. Szombaton jobb volt az idő, de akkor fáradt voltam és nem mentem sehova, tegnap meg esett szinte egész nap az eső. De azért elment Tescoba bevásárolni. Egész könnyesen öltöztem fel, megfújt a szél, most meg kapar a torkom.

Egész héten elég ramatyul éreztem magam, csütörtökön volt a legrosszabb, 5 percenként ásítoztam, délután nem is tudtam nagyon koncentrálni bent, sokat hibáztam. Este fel is hívtam a spec. nővért a kórházban, mert ez nem normális. Beszéltünk, utánna visszahívott elmondta a dokimnak a problémámat és mondták pénteken az MRI előtt mennjek be, egy orvos megnéz. Ebből végülis MRI után lett vmi. Amand, az indiai kutató orvos nézett meg, aki már januárban is foglalkozott velem. Rögtön meg is nézte a friss MRI scant, amit nekem is megmutatott. Hát nem voltunk boldogok tőle ős is meglepődött. Jobb eredményt vártunk. Azt sejtettük maradt vissza a tumorbol, de a felvétel azt mutatta elég sok maradt vissza, szinte úgy néz ki, mint az első felvétel decemberből. A pontos méreteket még nem tudjuk, mert az idő még lemérik. 

Május 11-én ülnek össze a dokik, akkor majd eldöntik mikor mütenek másodszorra, mert Amand mondta, ebböl nagyon hamarason műtét lesz, de előtte elkezdjük az inekció kúrát, amit eredetileg is akartak. Ez majd segít összezsugarítani a tumort és enyhíteni fogja egy kicsit a többi tünetet. Mint előzőleg a dokim elmondta, sajnos az esetmben, amikor a tumor ilyen nagy, nem igen fordul elő, hogy ez első műtéttel mindent el tudnak távolítani. És az én esetemben, még a bevérzés, amit a tumor kettészakadása okozott, mág nehezítette a dolgot. Majd május végén megyek az idegsebészhez, majd ő jobban el tudja magyarázni. Az első műtéttel csak megmentették a látásomat, ami sikerült is.

Holnap, mennem kell a kórházba. Megtanítják az inekciót beadni, amit naponta 3szor kell a bőr alá adni. Ezt csak a döntéshozatalig kell csinálnom, onnanntól majd csak havonta kapom a rendelőben az inekciót izomba. Ez idő amig megszervezik a rendelőmmel, igaz már januárban lebeszélték, de most még egyszer kell. De a dokim is addig nem akarja, hogy kezelés nélkül maradjak. Szerdán újra megyek a kórházba, du lesz szemvizsgálatom. És jövőhéten is megyek pénteke, akkor csontsűrűség vizsgáalatom lesz. Szinte minden héten megyek oda.

 Ezt most csinaltam a nappali ablakabol. Mar jonnek a fekete felfok de meg sut a nap. Teszett hogy a fa felig arnyekban van.

 Már sokan kérték, hogy írjam le a lakást hogy milyen. Csináltam pár képet is. 

Először itt a kép, a kupiröl amikor raktam össze az asztalt és a székeket.

Itt a rendbe rakott nappali már a kész asztallal és székekkel. Igaz a héten megint kupi volt, mert váratlanul jött otthonr csomagom. Egy ismerösünk jött vissza Londonba, és pénteken este felhívta anyut, ha akra tud kihozni nekem dologokat, mert egyedül jön vissza és a Ford kombija üres. Anyunak se kellett több, rögtön összekészített pár dolgot, 6 nagy dobozzal és hétfőn Zsolti el is hozta, amikor ebédidőztem itthon. Szóval most nár mindenem van a konyhába. Nem akartam venni, mert otthon ott volt szinte minden, amit az évek során összegyüjtögettem. 

A nappalibol nyílik a konyha, igazából egybe van, ilyen L alakú. Amint lehet látni, az ablakban már ott vannak a fűszernövények.

Ez a háló, kisebb, mint az előző, de csak itt alszok, így elférek. Szóval ez a lakas. Jól érzem itt magam. A nappaliba akarok még venni, egy kihúzható kanapét, mert most csak egy matrac van lerakva. Szóval, most is itt tud aludni valaki ha meglátogat.

 Ma gyönyörű idő volt. Látszik itt a tavasz. Előkeröltek a miniszoknyák és a lehajtható tetejü autók a garázsból.  El is mentem egyet kirándulni. Szeretek ilyenkor vezetni, süt a nap az ablakon keresztül a rádióból kellemes zene szól, az ablakon keresztül beáramlik a friss, meleg tavaszi levegő. Én meg élvezem a friss, üde zöld és sárga tavaszi tájat.

Tőlem nem messze, 2o perc kocsival, van Wicken Fen, ami egy mocsara, lápos természetvédelmi terület, tagaj a Nemzeti Természetvédelmi Alapítványnak.

Nagyon tetszett. Igazi lápos, mocsaras táj. 3 kis túra közül lehet választani. én kettőt csináltam meg, mert a végére fájt a lábam a cipőmben, már sajna ezt is kinőttem. Van a területen póni és tehén csorda, de sajna nem láttam őket. Úgyis vissza akarok még menni, mert nagyon tetszett, olyan nyugis volt minden, a madarak csicsergéset lehetett csak hallani.

Ami a képen van, az egy szellel hajtot pumpa, ezzel eresztik le a vizet a mezőkről a csatornákba, és ez az egyetlen ami még müködik itt a Fenlandon. Képen látható a fekete híd, ez az első túrán van, ez egesz ösvény ebből van építve, ez újrahasznosított műanyagból van. Teljesen úgy néz ki, mintha fából lenne. Ezen sétálsz a víz és a mocsár fölött. Ezt a túrát babakocsival és kerekes székkel közlekedők is meg tudják csinálni.

Amikor már bandukoltam visszafele gondolataimban elmerülve, hirtelen mellettem a kis patakbol éles rikácsolásra majd leugrottam, a műanyag ösvényről. Vártam egy picit, és a nővények alól gyosany egy kis kacsa kiúszott és hirtelen lebukott megint a vízbe. Olyan gyors volt, le se tudtam kapni. 

A kis túrám végen, ami 2 és fél óráig tartott, beültem, vagyis kiültem a kávézó mellé és teáztam egy kis dió tortával egybekötve. De előtte még visszamentem a központi helységbe, ahol megemlítettem a hölgynek, hogy mennyire élveztem a túrát és csatlakoztam tagnak a National Trust-be, így bármikor ingyen visszajöhetek. És az egész országban az ilyen helyeket ingyen látogathatom. Kaptam ismertető könyvet is a helyekrol, meg hír újságot. Szóval most már semmi akadálya, hogy minél több és szebb helyet nézzek meg a környéken és távolabb. Tettem fel képeket a picasara. 

Már túl vagyok az első vérvizsgálaton amit, már meg is beszéltünk az endrokrinologussal. Van egy csomo jó hír:

•  a szövettani vizsgálat bebizonyította, amit eddig is sejtettek, hogy növekedési hormont termelő adenoma, vagyis jö indulatú tumor volt, amit kivettek.
• az agyalapi mirigyem rendesen működik tovább, a többi hormont rendesen termeli tovább, erre csak 5o % esély volt. Így már el is hagytam a szteroidot, ami jó. Már csütörtök óta nem is szedem, mert csak szépen fokozatosan lehet abbahagyni. És nem érzem, hogy fáradékony vagyok nélküle.
• A jövőben semmi akadálya, hogy gyermekem szülessen, ami megint jó hír.

Ami nem egészen jó hír, hogy még mindig magas a növekedési hormon szintem. Igaz alacsonyabb, mint volt, de még  magas a normális szinthez képest, aműtét elött nagyon-nagyon magas volt. Ezért voltam csütörtökön megint vérvételen a kórházban, most egész naposon voltam, megint nézték az egész napos hormon szintet, 5ször vettek vért 2 óránként. Már a növérek vicceltek is velem, hogy rendszeres vendég vagyok, úgy megyek oda, mintha haza mennék. A hónap végén lesz az első MRI felvételem, és a dokik május elején tanácskoznak a betegekről és akkor már az én esetemet is megakarja beszélni az MRI és a vérvétel alapjan. Akkor döntik el, milyen kezelést kapok. 3 lehetséges dolog van, inekció kúra, amit előtte is akartak, másik műtét vagy pedig sugárkezelés.

De dokimmal beszéltük, csináljak mindent rendesen, ahogy elterveztem és ők hozzam viszonyulnak. Ha akarok munkahelyet is változtathatok, bármit. Szóval már rendesen dolgozok, nem fárasztó. Már a fejfájasaim is elmultak. Már szinte visszajött az energiám és a vidámságom is, ami ősszel a hormonok miatt sokatt eltünt. Szóval most élvezem az életet, a lakásomat, tavaszt és a jó időt és lelkesedéssel, reménnyel és bizakodással nézek a jövőbe. 

Most épp almás pitét sütök, mert meg vagyok hívva Olláékhoz vasárnapi ebédre, ami majd jó angol szokáshoz híven 4kor lesz. Leszünk egy páran, ezert nem akarok üres kézzel menni. Pár közös munkatársunk is ott lesz meg szerintem George, aki egy angol 7o éves bácsika. Még tavaly vagy elötte találkozott vele Olla a könyvtárban. Azóta hozzánk nőtt. Jópofa humora van és mindenről lehet vele beszélgetni. Múltkor amikor még nem volt netem, talalkoztunk a könyvtárban, megismert és megörült nekem, mert hallotta Ollától, hogy milyen mütétem volt és örült, hogy jó színben látott. Rá egy hétre meglátogatott itthon, hozott nekem virágot, meg édeségget és az elmaradhatatlan képeslapot. Ezt írta rá:

Virágok egy figyelemre méltó és bátor hölgynek, Miss Elek Ágnesnek

Nagyon tetszett.

Tegnap elmentem a Focusba, ami egy barkács áruház, és vettem pár virág alátétet, mert elültettem a füszernövény magokat csak nem volt alátétjük. A konyhaablaban nödökélnek. Van korianderem, bazsalikomom, petrezselyem, snidling, rozmaringot most vettem. A fokföldi ibolya, amit hugitól kaptam tavaly, amikor itt volt, hozza megint a bimbókat, tavaly fél évig egyfolytában virágzott, remélem idén is fog addig.

Most nagyon jó idők vannak, már vafy 2 hete nem esett az eső. tegnap amikor vezettem, olyan jó volt látni, hogy az út mellett viágzik a sokféle nárcisz, itt rengeteg van és úgy nő, mint a vadvirág. De lassan már elnyilnak, már vagy egy hónapja virágban vannak. Már a tulipánok is nyilnak és a magnólia fák is.

Most épp ebédidőzök itthon, és egy óra múlva megyek vissza dolgozni. Múlt héttől már 8 órákat dolgozok, de 2 órás ebédidőm van, így ki tudom pihenni magam.

A hétvégén itthon voltam, pedig gyönyörű idő volt, csak arcüreg gyulladásom volt, vagy a fogam fájt, így szenvedtem. Kaptam pénteken antibiotikumot a dokitól, ebédidőben elugrotta, ezért is jó a hosszabb ebédidő. Már jobb, de még fáj egy kicsit, ami valószínű, hogy csak fogfájás. Szóval keresnem kell itt egy fogorvost. Ez lesz a heti, jövő heti programom. Mert meg 3 hónap amig hazamegyek, addig le kell ellenőriztetnem a fogamat.

Pénteken megjött az asztal a székekkel, amit rendeltem. Kerek asztal, 4 székkel. Én raktam össze, jól sikerült, 1 óra alatt összebűvészkedtem, még nem roppant össze alattam, így biztos jó. De az érkezés nem volt ilyen egyszerű. Direkt meghagytam a szállító cégnek a telefonszámomat, hogy hívjanak fel, mert dolgozom, és haza ugrottam volna arra a 1o percre. Mikor jöttem haza ebédelni, már várt a papír, hogy voltak itt 9kor és itt hagyták a szomszédban. Csak kérdés melyikben, mert a papír szerint lehet 7 meg 3. Csak a házban 6 lakás van. Du munka utan becsöngettem a nénihez a 3ba, délben nem voltak otthon, és szerencsére ott volt. Mivel elég nagy darab csomag és vagy 3o kilo a fia szerencsére segített felcipelni.

Na vegre! Ma kotottek ra a netre, eddig ezt vartam. Meg delben nem volt netem, most munka utan mar volt. Mar nagyon hianyzott. Eddig a konyvtarba mentem a leveleimet csekkolni, de csak naponta csak egy orat lehetett netezni es csutortokon zarva es csak delig van nyitva szerdan, igy ide mar nem birtam irni. Most majd szepeb bepotolom estenkent. De meg nincs asztalom az uj lakasban, igy a szonyegen ulve-hasalva gepelek, es nem igazan kenyelmes. Ma akarom megrendelni az asztalt a szekekkel, evvel is a netre vartam.

Most ennyi, majd meg folytatatom.

Hétfő óta dolgozok. Igaz csak 4 órában, 7-11ig de legalabb nem vagyok itthon. Mindenki kedvesen fogadott. Nem sok mindent csinálok, főleg eredményeket ellenőrzök és beviszem a rendszerbe, de ez eltart egész délelött. Jövőhéttől már ICPt is csinálom, lassan visszaveszema technikai managertől, ő helyettesített eddig. Szegényt sajnáltam, mert nem nagyon dolgozott eddig vele, de jó feje van és magára talált. És rájött, amit eddig mondogottam dolgokat, azok igazak voltak, csak saját magának is kellett tapasztalnia. PlÉ ingadozó hőmérseklet a szobában. Minden ponton más hőmérséklet, és ez nagyon befolyásolja.

El kezdtem már költözni hétfön, akkor kaptam a kulcsokat és Kasiaval elmentünk egy kicsit kitakarítani. Tegnap is vittem át cuccokat, de a neheze ma jön. Várunk Witekre, mert neki Volvo kombija van és azzal könnyebb. De most szólt Kasia, hogy a hütőt ők is el tudják vinni. Szóval megyünk most.

Most a minden napjaim elég nyugisan tellnek. Sokat pihenek. Már jobban vagyok. Ráadásul pont amikor anyu elment, kijött egy elég erős megfázás torok gyulladással. Mert a számon vettem a levgöt és összeszedtem a bacit. De már azon is túl vagyok, hála sok paracetamolnak, ami otthon rubophen. Itt ezt adjaák, szinte minden megfázásra, még recept nélkül is lehet kapni. Én meg a szteroidok miatt, nem is szehetek akármit, normál fájdalom csillapítót nem is. Majd íratnom ki a dokival mást, mert egyik nap erős migrénem volt a hülye időtől és nem is bírtam fel kellni az ágyból. Akkor Kasia főzött nekem.

Hétvégén meg én ápoltam Kasiat, mert elkapta a náthát tőlem, és már pénteken is hazajött a munkából délelött. Mikolaj meg pont aznap repült haza Lengyelországba. Nevettünk is magunkon, mert 2 beteg itt lábadoyik eggyütt. Elég vicces volt. Mindketten a szobánkban voltunk, ami egymás mellett van és nyitva hagytuk az ajtót, hogy halljuk ha a másiknak kell e valami. Ma még itthon van, de már jól van csak lusta volt menni dolgozni, holnap szerintem megy is.

Most jó hogy megy az olimpia, mert így tudom nézni, csak iszonyatos időben van, éjfél után, így csak napközbeni összefoglalókat tudom nézni.

Mindjart megyek a gyógyszertárba, kiváltani a gyógyszereimet. Egy jó dolog van ebben, mivel a pajzsmirigigy serkentő hormon szintem se normális és erre kell szednem hormont, ezért ingyen kapom a gyógyszereket. Ki kellet töltenem egy papírt, és rá egy hétre meg is kaptam a kártyát, ami 5 évig érvényes és addig mindenféle gyógyszert ingyen kapok, akkor is ha közben változik az állapotom és nem kell szednem a thyroxidot. Persze a kártyán a vezeték nevemet rosszul írták, így vissza kellett küldenem de már a jó is itt van.

Első héten anyu itt volt velem, főzött rám, ápolt. Jó is volt mert szinte végig ágyban voltam. Hétfőn rögtön menni kellett a háziorvoshoz, vittem a papírokat.  Örömmel fogadott, mert az előző papírt is a kórházból beadtam még előtte, és látta, hogy felgyorsultak az események. A kórházban 8 hét pihenést javasoltak, a doki 4 hétre rögtön ki is írt. Anyunak is örült, próbált magyarul beszélni, érteni jobban ért, mint beszél. Rögtön meg is hívatta magát szerdára szilvásgombócra, mert én a paprikás csirkét nem szertetm. Akkor Csillát is áthívtam, így magyar vacsoránk volt. Doki meg is jegyezte, nem is látszik rajtam, hogy egy hete műtöttek, csak az hogy gyenge fáradt vagyok.

Kórházba kontrollra elöször a műtét utan 6 hétre kell mennem hormon tesztre, majd a dokihoz rá 2 hétre. 8 hét szemorvos. 12 hét MRI majd a professzorhoz rá 4 hétre.

A hét jól eltelt, csak hamar szombat lett ls anyunak haza kellett menni. Izgalmas is volt, mert 1jén Kasia ment Nottinghambe állás interjúra és kedden már kapta is a levelet az ajanláttal, amit szerdán el is fogadott. Szóval költöznek Mikolajjal. Csütörtökön elmentünk anyuval az ingatlan ügynökséghez, mert már kinéztem egy lakast, pont abban a házban ahol Csilla is lakik. Pénteken el is mentünk megnézni, és le is foglaltam. Március 1jén megyek aláírni a papírokat és kulcsokért. Mivel nem nagyon eröltethetem meg magam, ezért mindenki fog segíteni költözni, egész héten fogok. Meg akkorára már vissz megyek dolgozni, de csak fél napra egész márciusban. Így jó lesz, mert már elég jól vagyok, főleg reggelente. Kasia meg 10én költözik, addigra én már ott leszek.

A lakás egy szobás, nappali konyha egybe van. Olyan mint Csilláé, csok ellentétes a beosztása, egymás mellett van. Emeleti, az ajtón belépve rögtön lépcsön kell felmenni az emeletre, jó is mert jobban biztonságos.

Szombaton vittük ki anyut a reptérre. Na az se volt, izgalmaktól mentes. Robbal indultunk el, de meg itt voltunk Chatterisben, amikor a fedélzeti computere jelezte, hogy lyukas az egyik kerék. Akkor felhívtuk Csillát, ő meg elment a Tescoba, visszapakolt a kosárból mindent és jött értünk. Végül ő vitt ki minkent. Szerencsére oda értünk időben, mert becsekkoltam anyut online, így csak át kellett mennie a kapun. Egy órával az indulás elött így is odaértünk.

Hát a kórházban nem nagyon tudtam pihenni, az első éjszaka nem is nagyon aludtam, mert rá voltam kötve a vérnyomásmérő gépre és félóránként felpumpált. Fekudni se tudtam rendesen a nzomás miatt a fejem, ilyen félig ülő, fekvő helyzetben aludtam, még jó hogy az ágyak lehetővé tették, a fej és láb részt is külön-külön lehetett mozgatni. Mivel az orromon nem kaptam levegőt, így a számon vettem, igy fél óránként állandóan innom kellett, megnedvesíteni a torkomat.

Szerdán Dominika jött be látogatni, csütörtökön Kasia Mikolajjal, pénteken meg engedtek is haza. Kasia mondta is hogy nagyon jol nézek ki, nem is gondolna az ember ilyen műtéten estem át. Szerencsére nem lett fekete véraláfutásos a szemem, mindenki azt várta, ha orros műtéte van valakinek. Szerdán reggel már felkellhettem, egyedül le tudtam tusolni, igaz szép lassan sétáltam, de nem volt mársemmi fájdalmam. A tömítéseket is eltávolították délelött, pont mikor Mikolaj jött látogatni, néha még csöpögött az orrom, ezért az orrom alá egy vastag gézhurkát kötöttek, mintha bajuszom lenne.

Minden orvos elégedett volt velem, így hazajöhettem pénteken, aminek örültem, mert jó a kórház, de pihenni igazán nem lehetett. 3ra hívtam Mikolajt, de csak fél 7körül tudtunk szabadulni, mert 4 órát kellett várnom egy gyógyszerre. Mérgesek voltunk, mert anyu gépe fél nyolckor landolt, és még előtte haza kellett volna engem vinni. Így kapásból mentünk a reptérre. bevettem a gyógyszereimet, így nem volt semmi probléma az utazással. Kasia persze itthon nagyon ideges volt. De szerencsére minden jól alakult. Anyu persze meglepődött, amikor meglátott a kocsinál, mert a csarnokba nem mentem be.

A kaja nagyon jó volt, még sok is volt. Néha ebéd után a desszertet nem is tudtam megenni. Reggelire lehetett választani többféle pelyhek közül, pirítós és joghurt. Ebédre 5 féle dolog közül lehett választani, mindig volt tészta, hús, vegetáriánus és hal is. Persze minden sok zöldséggel. A desszert 2 féle volt és még gyümölcs is. A desszert általában valmiyen piskóta egy leveses tányérban agyonöntve forró vanilia pudinggal. Isteni, imádtam. Vacsira volt leves, vagy szendvics, vagy valami könnyü főtt kaja és könnyű desszert, valmilyen zselés puding.

Reggel már kelltettek 6kor, hogy előkészítsenek a műtétre, mivel második voltam a listán. Már éjféltől nem ehettem semmit. Át kellett öltöznöm, gumizoknit adtak. Átmentünk a szokásos kérdéseken, a mütétbe már előző nap írásban beleegyeztem a professzor jelenlétében. 8 korül jütt az altató orvos, ő is feltette a kötelező kérdéseket, elmagyarázta az altatást. Jópofa volt az orvos, magas vörös hajú szakállú, laza pont nem ilyennek képzeli el az ember az altatóorvost. Mondta egy órán belül visznek, mert csak egy könnyű esetük van. Szóval várakoztam. Mint kiderült a könnyű eset nem is volt könnyű, de 11 utan jöttek is értem. Amig nem vittek, addig tvt néztem az agyban, mert minden ágynal volt tv telefonnal, nettel, amire pontom pénzért előfizethettél és 20 csatornát lehetett nézni. Épp Nadal és Murray meccsét néztem az Ausztál Openrol a középdöntő ment.

Bevittek a műtőbe, ami egy hosszú folyosóból és abból leágazó szobákbol állt. A lift csak itt állt meg. Rögtön fogadott egy ápoló, aki hozzam volt rendelve, itt is ellenőriztek. Akkor bevittek az altatószobába, ahol már várt az altatóorvos, és 11.30kor elkeztek altatni, először nagyon könnyűnek éreztem a fejemet, mintha radióhullámok mennének benne, a következő amire emlékszem, hogy a doki mondta, hogy kezdődik, valószínű mert becsuktam a szemem, és mindenkinek a keze rajtam volt, és gyorsan mindenfélét pakoltak rám.

A következő dolog amire emlkészem, hogy átraknak másik ágyra és a doki mondogatja a nevemet. Még gondoltam is, hogy műtenek, ha érzem a dolgokat, de ez már utanna volt. Mondta, hogy ébredjek fel, de amire igzanán felébredtem, az az volt, amikor a nővér mondta, hogy Nadal sérülés miatt feladta a meccset, erre nyitottam ki a szemem. Akartam kérdezni, de még a cső a torkomban volt, azt eltávolítottákés kitakarították a torkomat. Akkor elkezdrék kérdezni a szokásos dolgokat: hol vagyok? ki a királynő?( a miniszterelnököt szokták kérdezni, de mivel külföldi vagyok, így gondolom inkább ezt kérdeztek, de a 10. kérdésnél már mondtam a miniszterelnököt is :)) milyen hónap va? 5 percenként kérdezgették és emelgettni kellett a lábam kezem. Amikor felébresztettek, akkor volt 13.10. Szóval elég gyors volt a műtét. 13.30 kor morfint adott a nővér, 4 szer kaptam 2 percenként, igaz nagy fájdalmam nem volt, csak nyomás az orromban és a fejemben, mintha vizet nyelnél úszás közben, meg a torkom fájt a csövektől és száraz volt.   Míg a megfigyelőn voltam, addig oxigén volt rajtam, de nagyon nem is kellett, mert simán kaptam levegőt. Egy órát voltam csak ott és vittek is vissza a szobámba. Fél 3kor már a szobámban voltam.

Az orrom tele volt pakolva gézzel, igy csak a számon tudtam levegőt venni. A jobb orromon keresztül mütött a doki orvosi mikroszkóppal. Szerencsére minden szövetet és csontocskát vissza tudott pakolni a doki, amit eltavolított, hogy hozzáférjen az agyalapi mirigyhez, így nem kellett a combomból kivenni szövetet pótláshoz.

Amikor visszamentem a szobámba, éhes, szomjas voltam és szédültem, a morfintól. Este 6 körül jött Kasia látogatni, akkor már jobban voltam, hála a sajtos makaróni vacsorának amit ettem. Lassan tudtam enni, inni csak szívószállal. Kasia nagyon aggódott értem, de látta én jól viselem a dolgokat, jobban mint ő. Anyuék és Kasia is tudta mikor mentem a műtőbe és mikor jöttem ki, mert üzentem Csillának és Csilla üzent nekik, ők meg tovább. Tiszta láncot alakítottunk ki :)

Hétfőn délelött hivtak a kórházból, hogy mikor kell bemennem és melyik osztályra, hogy ne legyen egyszerű, most a D6ra kellett mennem, előtte a A3on voltam. Az egesz A osztály az idegsebeszeti eseteknek van, a számok az emeleteket jelentik. A D6os fele hematologiai betegek a másik fele idegsebészeti, de itt külünlegesebb betegek voltak, mint az A3on.

3ra kellett mennünk, Kasia már délben hazajött, ő vitt be a kocsimmal. Még előtte amikor a kórházban voltam ráírattam a biztosítást, így vezethette. De érdekes esett történt, mert amikor már itthon voltam, kiderült hogy lefényképeztek minket gyorshajtásért, épp a kórházhoz vezető úton. Most intézzük a papírmunkát, meg kellett adnom kivezette az autót így most őt fogják büntetni. De nem sokkal ment, de én se vettem észre, 30 helyett 37el. Az a legviccesebb az egészben, hogy ő a leglassabb sofőr a házban. Azon nem lepőnénk meg, ha én vagy Mikolaj kapna büntetést :)

Amikor bementünk, az endrkrin team már várt és később a professzor is jött megnézni és elmagyaráyni a műtétet. 11 re voltam előjegyezve, második a listán.

Szóval, január 13-20-ig a kórházban voltam. Minden nap jöttek tanulok,mivel egyetemi kórház,  és az én esetem  ritka különleges  voltam, és tanulni akartak belöle és megfejteni a diagnozist, de nem soknak ment.

Szerdán Mikolaj behozta a ruhámaimat, amit még otthon összekészitettem, minden eshetőségre felkészülten, meg este kasiaval beszéltünk telefonon, és még hozzárakott dolgokat. Délután Dominkia jött be, mert közel laknak Cambridgehez és munka utan bebuszozott. Csütörtökön Kasia jött Mikolajjal, Pénteken Csilla, mert nem dolgozott. Szomnaton Csilla jött Robbal, és kaptam tőlük egy plüss tigrist :) meg Dominika is bejött Witekkel. Vasárnap Kasia jött Ollával. Szóval minden volt látogatóm.

Csütörtökön a professzor is visszaért és látott, és megigérte a miharabbi mütetet es elégedett volt velem, mert az erős szteroidok hatásara mar nem volt annyira erős a duplalátásom, a szteroidok működtek, vitték lejjebb a duzzanatot és a nyomást. És eldöntötte, hétvégén is bennt maradok, szemmel tartanak.

Hétfö reggel már úgy kelltem fel, hogy el-eltünt a duplalatasom, keddre meg teljesen el is tünt, aminek nagyon örult a dokim, aki csak hétfőn jött megnezni, mivel konferencián volt és elnézést kért, hogy eddig nem jött megnézni. Szóval már hétfőn nem viseltem a tapaszt a szememem. Szerdán eldöntöttek, hogy hazaengednek és már akkor elö is jegyeztek 26ra keddre műtétre. De ezt az endrokrin teamtöl tudtam meg du, nem az idegsebészektől. Nagyon jó személyzet, de a komunikáción meg dolgozhatnak. De  végülis az én esetem speciális, mert nem csak idegsebeszeti probléma, hanem hormoni és, igy több szakemberhez tartozik. Amikor jött az egyik team vizitre, mindig megkérdezték, mit mondott a másik team. Hiába írták mindig le a mappámba, mindig ellenőrizték, hogy nekem is azt mondták e.

Szoval este jött értem kasia es mikolaj és vittek haza. Megkaptam ingyen azokat a gyogyszereket, amiket hétföig szednem kellett, mert hétfön du mentünk is vissza.

Mánap mentünk be a kórházba reggel Mikolajjal, szörnyű volt, mert olyan rossz volt a látásom, hogy azt láttam a szembejövő autók a mi sávunkban jönnek. Inkább becsuktam a szemem, vagy letakartam az egyik szemem, mert kellett Mikolajt navigálni.

Beértünk 9körül, úgy volt egy-két óra és mehetünk haza, addig a dokik eldöntink mi legyen velem. Mondtam, hogy nem utazok és kezdhetjük a kezelést. Szóval megint vártunk, vártunk, közben elvittek fényképeket csinálni rólam, kezemről, lábamról, arcomról. 'kor talakoztam a dokikkal, mint kiderült, azért kellett rá sokat várni, mert közben ők video-telefon konferinciát tartottak az állapotomról. Mert ilyen sürgős esetben, az endrokrinológusok összeüllnek, és közösen döntenk azonnali műtét vagy sem. Mint elmondta, a fele az mellett szavazott, hogy műtét azonnal, a másik fele meg várt volna egy kicsit. A dokim is amellett döntött, hogy várjunk ey picit, vigyük le a duzzanatot, mert ha azonnal megműtenek, félő úgy marad a látásom. És a másik fontos dolog, hogy az idegsebesz professzor, aki agyalapimirigy tumorokra specializálódott, nem volt az országban, csak csütörtökön jött vissza, szóval csak a segédeit tudták megkérdezni és ők se tudtak egyértelmű választ adni. Szóval 3ra egyeztettek teljeskörű szemvizsgálatot. Fél hatig ott voltam, túl voltam egy csomó vizsgálaton, de még szemorvos nem látott, amikor már kiborultam, mert láttam az eredményekből, hogy rosszak. Le is ragasztották a szememet, ami jobban esett, mintha prizmás szemüveget adtak volna, mert először azt akartak adni. Ez volt az első és utolsó összeroppanásom az egész idő alatt. Mikolaj nyugtatgatott épp amikor megjelent az egész endokrin team a hírrel, hogy el van intézve az ágy nekem, nem megyek sehova és 7kor megyek a szemorvoshoz.

Szóval akkor már bent is fogtak a kórházban, megkaptam az első szteroid adagomat és vártam a szemorvos időpontra. Ilyenkor már teljesen meg voltam nyugodva, mert tudtam itt jo helyen vagyok, vigyáznak rám. Az orvos megnézett, belenézett a szemembe, megnézte a szemfenekemet, azt mondta, azért van a duplalatásom, mert a jobb szememen egy izom nem müködik, mert a duzzadt tumor miatt nyomás alatt van minden, és ezért van duplalátásam. Azt is mondta, hogy ha lejjebb megy a duzzanat, akkor több mint valószínű a látásom is rendbejön. Még azt is kérdezte, hogz hol csinálták a szemműtétetem, mert mint mondta, nagyon jó munkát végeztek. És másnapra még előjegyezett pár szemvizsgálatra.

Amikor visszavittek az osztályra, igaz másikra, akkor már volt ágyam is. Mert ha már bent vagy a kórhzban, akkor székkel tolnak mindenhova, hogy nehogy eltevedj, mert hatalmas a kórház, így mindig tudják merre vannak a betegek.

Már elég régóta nem írtam, de sokat pihenek és nem volt kedvem mindig leülni a gép elé. Mindenkinek közönöm az érdeklődést és a jó kívánságokat.

Szóval összefoglalom mi is tortént januárban, ami a gyors műtéthez vezetett.

Január 11én bementem rutin tesztre a kórházba, mert el akartuk kezdeni a gyógyszeres kezelest és előtte ki kell próbálni az anyagot, hogy nem e vagyok rá allergiás. Már hétvégén is fáradt volt a szemem, és karacsony előtt el kezdett folyamatosan fájdogálni a fejem. Amikor bementem a kórházba, panaszkodtam a speciális nővérnek, mert akkor már 5. napja folyamatosan fájt a fejem. Ő azonnal jelentette a dokimnak, akik ellenőrizték, hogy meg nem volt szemvizsgálatom, elmentem 2kor szem tesztre, de akkor már duplalátásom volt. Visszajöttem, nagyon meglepődtek az eredményem, mert a térlátásom nem volt rossz, de távollátosom az rettentő volt, amin én is meglepődtem, meg a duplalátást se tudták mivel magyarázni, mert az egy hónappal ezelőtti mri nem mutatta, hogy lenne ilyen probléma. Azonnal felhívták az mri központot és beszorítottak 4 re két páciens közé. Visszajöttem, vártam, vártam ez már nem jó jel, mert tudtam hogy már a dokik nézik a felvételt. Hát amit láttak, azon ők is meglepődtek. A tumorom egy hónap alatt sokat változott, nagyobb is lett, de ami a legfontosabb elkezdett ketté vállni középen visszentesen, amit még a dokim nem is látott. Így rögtön adtak szteroidot, de nem volt kérdés másnap is be kell mennem, megcsinálni a kortozin szint tesztet. És rám bízták a döntést, hogy haza e megyek Magyarországra.

Mivel kocsival mentem reggel, ezért fel kellet hívnom Kasiekat hogy jöjjenek értem a P&R-ba és Mikolaj vezette haza az autómat, Kasia meg az övékét. Este anyuval meg saját magammal megbeszéltem, nem utazok haza, tegyenek rendbe, most ez a legfontosabb.

Holnap megyek a korhazba, 10 orara. Adnak inekciot a gyogyszerbol, amivel lesz a kezeles, utanna orankent ver vesznek, megnezik, hogy mennyire birom a gyogyszert, nem leszek e allergias ra. 5 oran keresztul ott leszek.

Csutortokig megyek rendesen dolgozni. Este munka utan, megyek a masik korhazba, 24 oraig bennt leszek. Alvas meg agymukodes vizsgalatot csinalnak. Vihetek be konyvet, ipodot nintendo ds-t, hogy ne unatkozzak. Ezert is kaptam csillatol :)

Penteken este jovok haza es szombaton haza akartam repulni, de sajna tolroltek meg decemberben a jaratomat, igy vasarnap megyek, remelem elinditjak a jaratot, mert sokat torolnek mostanaban, foleg easy jet, amivel megyek. Nem sokat leszek otthon, csak 5 napot, mert a szombati jaratot is toroltek, penteken delutan jovok vissza.

Es utanna, mar kezdjuk a kezelest szerencsere, ami abbol all, hogy havonta kapok inekciot 6 honapig, utanna ujra ugyanezek a vizsgalatok es mutet.

Mi is tortent a hete?

Sokat havazott, de szerencsere ebben a regioban nem nagyon, csak egy picit megmutatkozott. De mindig lefagyott es igy eleg csuszos volt az ut. De mar azert jobban sozzak. Mondtak is azgolo, hogy vagy 10 eve nem volt ilyen sok ho. Nem is tudnak hoban vezetni, felnek tole, mert nem voltak soha ra kenyszerulve, es nincs is teli gumi.

A heten mar mindenki rendesen dolgozott. En a hideg ICP szobaban, a muszer erzekeny a homersekletre, igy sok problemam volt vele.

Volt egy kis balesetem is: neki mentem a muanyag kukanak. :) Csutortokon mentunk vissza ebedidorol, es elottunk S kanyar van es kicsit sportosan vettem, az auto megcsuszott, megallni nem birtam, igy picit megloktem a kukat, amit kikeszitettek elvitelre. Nem lett semmi gond, se a kukanak, se az autonak, meg a szemet se borult le a kukarol:) Csak Kasia ijedt meg egy picit.